|
|
| |
- Szeretnélek érezni csókjaiddal lélegezni. Simogatni arcod, csókolni szád. S várni, hogy végre együtt lehessünk már.
- Ne sÃrj, ha gyötör a bánat, csak kinevetnek, ha sÃrni látnak. A Te fájó szÃved nem lesz attól könnyebb, és nagyon kevés ember érdemli a könnyet!
- Fényes csillag voltál nekem, mond miért nem maradtál odafenn? Miért nem akartál csillag lenni lelkem egén? Miért martál oly kegyetlenül belém? Mi történt, mesélj!
- Ne hidd, hogy hiányzol csak jó lenne, ha itt lennél. Ne hidd, hogy szeretIek csak több vagy az életemnél. Ne hidd, hogy féltelek, csak aggódom Érted, hisz nélküled semmit sem ér az életem!
- SzeretIek, mint pingvin a fagyot. SzeretIek, mint virág a napot. SzeretIek, mint virslit a kutya, ha mással járnál, megütne a guta.
- MegÃrom most Neked, hogy nagyon szeretIek, bárhova visz a sors, el nem feledlek. Messze vagyok TÅ‘led, nagyon távol, de, ha szÃved szeret, engem megtalálsz bárhol!
- Sok jónak és igaznak, legyen szÃved nyitva, ez a boldogságnak legelsÅ‘ titka. Négy szót jegyezz meg csupán: Egyet szeress, de igazán!
- Akit igazán szeret, az állandóan remegő aggodalommal van tele.
- Örökké szorÃts, örökké fájjon. Örökké lássalak, ne érjél máshoz. Örökkön örökké érezzem, hatalmad, elveszÃteni soha nem akarlak!
- Szemed ragyogása nekem az élet, de, ha másra ragyog, az nekem a végzet...
- Az égre nézek és a hullócsillagok záporában könnycseppek gördülnek végig az arcomon... a kÃvánság temérdek: Téged szeretnélek, mert SzeretIek, és félek, hogy elveszÃtenélek!
- Félve lázasan a nevedet suttogom, számon még csókod emléke kÃsért, a képen az arcodat simogatom te vagy az egyetlen ki a szÃvembe fért.
- Remélem, hogy kezed kezemből vissza nem veszed és szeretni fogsz, akkor is, mikor én már nem leszek!
- Eddig sohasem éreztem, amit most érzek. Sohasem féltem, hogy mi lesz, ha mégsem kellek. Most félek! Most akarom, hogy kelljek!
|
|
|
|
|
|
